A nyelvtanulás nincs életkorhoz kötve. Már egészen fiatalon, két-három évesen is el lehet kezdeni. Ilyenkor természetesen nem érdemes „nyelvtanulásról” beszélni; ez inkább játék, ami nem a gyermek anyanyelvén folyik. Ártalmas lenne ilyenkor a klasszikus értelemben vett tanulás, hiszen ekkor a nyelvi foglalkozások egyetlen célja az örömteli játék. Ugyanakkor idős korban sem haszontalan időtöltés a nyelvtanulás: a szocializáció egyik formája is lehet, de agytornának is kiváló.

De van. Ha a motivációd megvan, az idő is meglesz hozzá. Helyes időbeosztással a nyelvtanulást is be lehet illeszteni a napi rutinba. A nyelvtanulás kulcsa, hogy az eredményesség érdekében napi szinten kellene gyakorolni; ám ez nem jelent napi több órás elfoglaltságot. 5-10 perc idő is elég sokszor, és többféle taktika van arra, hogyan lehet összekötni a kellemeset a hasznossal. Tanfolyamainkon segítséget kaphatsz a hatékony időbeosztáshoz is.

A mai világban rengeteg lehetőség kínálkozik az önálló tanulásra. Legkézenfekvőbb megoldásként ott van természetesen az internet, amely tértől és időponttól szinte függetlenül rendelkezésedre áll. Ezen kívül akár egy magadban előadott hangos monológ, narráció is sokat segít, de van még számos olyan dolog, amely kis időráfordítással olcsón vagy ingyen elérhető. Tanfolyamainkon külön figyelmet szentelünk az önálló tanulási / gyakorlási lehetőségeknek.

Először is tudnod kell, milyen típus vagy: vizuális, auditív vagy kinesztetikus? Azaz jobban tudsz tanulni, ha az információt látod, hallod, vagy ha mozgáshoz kötöd (esetleg mozogsz) tanulás közben? Ez alapján –esetleg kis segítséggel– ki tudsz magadnak alakítani egy hatékony stratégiát a rövid és hosszú távú memóriád fejlesztésére.

Ennek számos oka lehet. Talán mert nem is anyanyelvi beszélők, vagy, mert nem vagy hozzászokva az akcentushoz (például zulu akcentus). Az is lehet, hogy számodra egy kevésbé ismert témáról beszélnek. Vagy éppen sok a háttérzaj. Ilyenkor egy-két elkapott szó alapján kell megpróbálni „kisilabizálni”, hogy miről van szó. Ez persze nem mindig könnyű, de különféle technikák vannak arra, hogyan lehetsz jó hallgató: visszakérdezés, gesztusok, hanglejtés, kulcsszavak figyelése, stb.

Szeretném azt mondani, hogy semmi. Azaz mégis: beszélj! Beszélj rossz nyelvtannal! Beszélj hiányos mondatokkal és rossz igeidőben. Használj széles gesztusokat és egyszerű panelmondatokat. Meg fogsz lepődni: a legtöbb esetben nem is olyan nehéz megértetni magad. Ez időnként komikus, de annál emlékezetesebb helyzeteket fog szülni. A kommunikáció viszont sikerül. Persze azért nem mindenki olyan tehetséges standup komikus; ezért is jársz nyelvtanfolyamra.

Általában 100-120 óra alatt egy szinttel feljebb jutni. Azaz, ha teljesen kezdő vagy (A1), és stabil középfokra (B2) szeretnél jutni, akkor az európai uniós útmutatások alapján 4x120, tehát körülbelül 480-500 óra nyelvtanulás szükséges. Ezt természetesen sok körülmény befolyásolja (Beszélsz-e más nyelvet? Milyen hatékonyan tudsz önállóan tanulni? Lehetőséged van-e a célországban néhány hetet vagy hónapot eltölteni? Tudsz-e rendszeresen anyanyelvi beszélőkkel érintkezni, azaz gyakorolni?), de átlagban ez egy elég pontos becslés.

Tapasztalataim szerint az örök újrakezdők egyszerűen nem hiszik el magukról, hogy valójában már nem újrakezdők. Nem a nyelvet tanulják (és használják), hanem a nyelvről tanulnak sok mindent, leginkább a gyakorlatban felesleges elméleti dolgokat: nyelvtani táblázatok, stb. És félnek használni a nyelvet, tehát a sikerélmények is elmaradnak. Ezt könnyen át lehet hidalni, ha beiratkozol egy nem újrakezdő, hanem például egy B1 szintű tanfolyamra, hiszen a tanulás egy folyamat, amelynek csak eleje van, de vége nincs: azaz egy ilyen tanfolyamon lesznek olyan dolgok, amelyeket már tudsz, és sikerélményed lesz; ugyanakkor végre új dolgokat is fogsz tanulni.

A nyelvtanulás véleményem szerint nem nyelvérzék függvénye. Hiszen akkor lennének olyan gyerekek, akik nem tanulják meg az anyanyelvüket, ha nincs nyelvérzékük. A nyelvtanulás sokkal inkább függ a motiváltságról, a személyiségtípustól (introvertált vagy extrovertált vagy-e inkább), a világra való nyitottságtól és az általános érdeklődéstől.

Lehet, hogy még nem is próbáltál igazán megszólalni. Vagy lehet, hogy a tanár mindig félbeszakít már a mondat elején, így nem élheted át, hogy valójában tudnál hatékonyan kommunikálni. Lehet, hogy rossz taktikát használsz: az „először kigondolom magyarul, és majd lefordítom” a legritkább esetben sül el úgy, ahogy szeretnéd, nem is beszélve az egész folyamat időigényességéről. A mi tanfolyamainkon már az első órán bárki meg tud szólalni angolul, és meg is fog!

Az önmotiváció témájára már egy egész iparág szakosodott. A nyelvtanulás során - csakúgy, mint minden hosszabb ideig tartó élethelyzetben (munkahely, párkapcsolat, életmódváltás)- a motivációt időről időre „fel kell éleszteni”, ez tény. Ebben segíthetnek a csoporttársak, a tanár, a már átélt sikerek, vagy a vágyott célra való fókuszálás. Nem mindig könnyű hosszú időn át motiváltnak maradni, de egy jó tanár képes minden órát olyan tartalommal megtölteni, hogy a nyelvtanulás sikerélmény legyen. Tanfolyamainkon rendszeresen beiktatunk „motiválós” alkalmakat is, amikor megvitatjuk, kinek-milyen stratégiája van a motiváció fenntartására.

Ez leginkább a rövidebb és hosszabb távú célok függvénye. Ha egy nyelvvizsga-felkészítő tanfolyam egy évig tart, akkor ezen érdemes komolyan gondolkodni a tanfolyam második felében, amikor már a célzottabb felkészülés folyik. Részletesebben lásd a „Nyelvvizsgázóknak” részben.