Éppen a nagykorúság küszöbén volt, és szülői unszolásra a továbbtanulás előtt túl akart lenni a nyelvvizsgán. Megígérte az édesapjának, hogy még az érettségi előtt megszerzi a középfokú nyelvvizsgát. Az egyéves tanfolyam alatt tanult, de nem elég alaposan. Úgy láttam, más dolgok is vannak az életében, mint az angol. A más dolgok pedig fontosabbak voltak. A szülői szigor miatt azonban rendesen járt az órákra, bár eléggé kétesélyesnek láttam a nyelvvizsga kimenetelét. Szóval fél gőzzel ment az egész. Majd egyik alkalommal vidáman közli velem, hogy nem is tudott róla, de mivel betöltötte a tizennyolcat, örökölt egy kis pénzt. Ezt természetesen a tanulmányaira akarta fordítani. Ennek a hírnek persze nagyon örültem. A következő alkalommal viszont majdnem sírva mondja, hogy az édesapja „bekeményített”: mivel látta a lánya hozzáállását, úgy döntött, hogy az örökölt pénzből kell a továbbiakban finanszíroznia a nyelvórákat. Azaz nem kell, hiszen nagykorú lett a lány, de édesapja nem fizeti tovább az órákat. Ekkor már tényleg két-három hónapra voltunk a céltól. Milyen bölcs döntés volt! De képzelem, mekkora lelki nyugalom, és nem utolsó sorban a lányába vetett bizalom kellett ehhez a döntéshez. Onnantól fogva mintha kicserélték volna a diákomat: a házikat már kilóra gyártotta, nem győztem a megírott mintaleveleket olvasni. Láthatólag turbó fokozatra kapcsolt, hiszen a saját „bőrére” ment a dolog. Az ígéretét végül sikerült is betartani, és a továbbtanulás elé nem gördült nyelvi akadály.

De mit tegyél, ha te is hasonló cipőben jársz, és megígérted valakinek, hogy belehúzol, de egy idő után úgy érzed, elfogyott a lelkesedés? Hogyan segítsd magadnak, hogy be is fejezd, ha valamibe belekezdtél? Hogyan tudsz egyszerre a külső és belső motivációra támaszkodni?

Először is, ne csak magadnak fogadd meg. Hanem a barátaid, vagy a szüleid előtt. Vagy egy olyan embernek tégy ígéretet, aki számodra nagyon fontos. Meglátod, micsoda hajtóerő lesz. A történetemben úgy érzem, egyszerre volt egy belső és egy külső motiváció (kényszer), ami együttesen hozta meg az eredményt. De gondold el, milyen rossz lenne leszerepelni egyszerre több ember előtt is!

Légy önmagaddal is következetes. Ha azon veszed észre magad, hogy már a kibúvókat keresed, akkor tereld vissza gondolataidat az eredeti irányba, és jussom eszedbe, hogy mi a célod a nyelvvizsga megszerzésével? Biztosan újult erőre kapsz, ha lelki szemeid elé képzeled, hogy néhány év múlva átveszed a diplomát.

Találj magadnak minden hétre egy-egy kihívást, amit aztán be is tartasz, azaz számonkéred magadon. Például nézz meg egy filmet magyar felirattal és jegyzetelj ki 20 új kifejezést. Vagy tanulj meg kívülről egy hosszabb történetet, amit saját szavaiddal előadsz valakinek. Vagy mondj minden nap egy új viccet egy hétig. A lehetőségek végtelenek.

Kérj meg valakit, hogy készítsen neked annyi motivációs idézetet, hogy a felkészülés minden hetére jusson (az Angol Akadémia online tanfolyama 34 hétig tart, érdemes tehát ennyi idézetet elkészíttetned ????). Helyezd az összeset egy üvegbe vagy borítékba, és minden héten húzz ki egyet. Olvasd fel hangosan valakinek, és mondd el neki, miért volt telitalálat az e heti idézet.

Ha belátod, hogy céljaid eléréséért leginkább te vagy a felelős; ha nem torpansz meg az első nehézségeknél, és ha találsz a környezetben olyanokat, akik támogatnak, ezek után már igazi élmény lesz a nyelvtanulás.

Ja, és hogy mi lett a tanítványommal a sikeres nyelvvizsga után? Úgy láttam a közösségi média posztjaiból, hogy nemzetközileg elismert biológus lett, megszerezte a doktori fokozatot és legutóbb Lengyelországban tartott előadást.