Azonban ha komolyan nyelvtanulásra adod a fejed, az ár mellett vannak egyéb fontos kérdések, amelyeket nem árt tisztázni a hosszú távú együttműködés megkezdése előtt, az esetleges későbbi csalódások elkerülése végett.

• Heti hány alkalommal kell/szeretnél tanárhoz/kurzusra járni? Magántanárok esetében is vannak, akik nyelviskolai kurzushoz hasonlóan kvázi „előírják”, hogy milyen rendszerességgel járjon a diák órára. Ez tulajdonképpen nem gond, ha ez a feltétel mindkét félnek megfelel.
• Milyen intenzíven kell otthon tanulni, gyakorolni? Tanáronként és diákonként ez is nagyon eltérő lehet. Ám ha diákként bekerülsz egy olyan csoportba, ahol átlagban nagyon motivált tanulók ülnek, kénytelen leszel te is felvenni a többség ritmusát. Az otthoni készülés a felvett óraszámnak akár több, mint kétszerese is lehet. Ezt nem árt tudni, ha azt szeretnéd, hogy a nyelvtanulás hatékony is legyen. Mindenképpen kalkuláld ki, hogy hetente hány órát kell a tanulással plusz utazással töltened. Gondold át, hogyan tudod ezt az időt mindennapjaidba illeszteni?
• Milyen szabályok vonatkoznak a lemondásra? Elveszik az óra? Netán más időpontra halasztható? Milyen feltételekkel? Törekedj arra, hogy tiszteld a tanárod idejét, és ne mondj le indokolatlanul órákat! Például az olyasmi last-minute telefonhívás, hogy „világvége lesz, inkább itthon maradok (2012.12.12)”; „pont most indultam volna órára, de kiszökött a kutyám, bocs, de nem tudok menni”; stb. nem igazán arra utalnak, hogy komolyan szeretnél nyelvet tanulni; és most csak randomra szemezgettem tanári pályafutásom legjobb lemondó-szövegeiből. Azt azonban ne felejtsd el, hogy indokolt esetben a tanár is lemondhatja az órát. Ilyenkor különösen értékeljük a megértő hozzáállást.
• Mikorra éred el a célod? Egyáltalán, milyen tanulási céljaid vannak? Ez utóbbit magaddal tisztázd, mielőtt elkezded a tanulást. Ennek függvényében tud igazán segíteni a nyelvtanár. Véleményem szerint az nem profi hozzáállás, hogy kezdj el járni, aztán meglátjuk. Egy jó tanár igenis meg tudja mondani a szintfelmérő és igényfelmérés után, hogy mennyi idő alatt fogsz a kívánt szintre eljutni (természetesen megfelelő mennyiségű önálló készülés mellett). Egy jó tanár tanulási ütemtervet készít, mielőtt a kurzus / közös munka elkezdődik. Az improvizáció a nyelvtanításban sem profi hozzáállás, és azt sugallja, hogy a tanár nem tudja, mit csinál; vagy még rosszabb: nem érdekli a diák, csak a pénze.
• Apropó, pénz: ez sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Nem lehet csak egyszerűen megkérdezni, hogy mennyibe kerül az óradíj, és kész. Tudakold meg, van-e ingyenes szintfelmérés, netán próbaóra? Garancia? Ki fizeti a tankönyvet, esetleg a kinyomtatott anyagokat? Ha a kurzus előre láthatólag sokáig tart, kell-e közben áremelésre számítani? Ha valami valóban nyomós ok közbejön (betegség, költözés), ami miatt nem tudod folytatni a tanulást, mi lesz a fizetési kötelezettséggel? Előre fizetésnél vagy visszatérő diákként van-e kedvezmény, stb.?

Ha jól átgondolod nyelvtanulás előtt ezt a néhány alapkérdést, szárnyakat kapsz és szinte biztos, hogy minden szempontból elégedett leszel a tanulási élménnyel!